Hú, ez egy nagyon régi receptem, de nem hagyhatom ki a repertoárból, olyan nagy sikert aratott. A Nők Lapja konyha februári számát avattam fel ezzel a recepttel egyébként! 🙂 Hétköznap készültek másnapi reggeli gyanánt, a maradékot pedig lefagyasztottam. Talán ma este elő is kapom, hogy meglegyen a holnapi reggelim! 😉
Hogy pontosítsam az “édes és sós” elnevezést, a briósok olívás-szárított paradicsomos, karobos és fahéjas ízben készültek. Nagyon mutatósak és finomak! 🙂
Hozzávalók (8 darabhoz):
– 40 dkg liszt (nálam 15 dkg tk búza, 15 dkg fehér tönköly és 10 dkg durumliszt)
– 1/2 kocka friss élesztő
– 1,5 dl langyos víz
– 1 kk barna nádcukor
– 15 dkg görög joghurt (natúr joghurt is teljesen megfelelő)
– 1 csipet só
– 1 tojás a kenéshez
– kb. 5 nagyobb szárított paradicsom és néhány szem olajbogyó felaprítva a sós verzióhoz
– 2 ek karobpor, ugyanennyi őrölt fahéj és eritrit ízlés szerint az édesekhez
Elkészítés:
A vízben elkevertem a cukrot, majd felfuttattam az élesztőt. A liszteket egy dagasztótálba mértem, hozzáadtam a joghurtot, a csipet sót, majd az élesztőt, és homogén tésztává gyúrtam az egészet. Kb 5 percig dagasztottam.
Meleg helyen letakarva 1 órán át kelesztettem. Ezután a tésztát 8 egyenlő részre osztottam. Miden gombócot megfeleztem, és a két darabot kinyújtottam. Megkentem a töltelékkel (paradicsom és olajbogyó elegye, illetve karob-eritrit, és fahéj-eritrit), majd hengert formáztam belőlük úgy, hogy a töltelék középen maradjon. A széleket összecsíptem. Ezután a hengerek felső részét hosszában felvágtam, és így fontam össze a kettőt. Végül megtekertem, és a végét az aljához illesztettem. Mindkét változatnál így jártam el. Tudom, hogy így leírva nem túl egyszerű követni, ezért a vizuális típusú Olvasóknak íme egy kis mozgóképes segítség. Valahogy így készültek (nyilván csak a töltési-fonási-tekerési metódust lessétek el innen, a tészta nem így készült). 🙂
A briósokat sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam, megkentem őket felvert tojással, majd 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöttem őket. Bízzatok bennem, nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik! 😉