Norasz Kitchen

Nem bírtam ki sütés nélkül! 🙂 Akármilyen hőség is van odakint, tegnap bekapcsoltam a sütőt. Szerintem jól tettem! 😉 Valami igazán csokis járt az eszemben már napok óta, így egy francia csokitorta jellegű édességet választottam. Az eredetit Limaránál találtam, itt. Én annyit változtattam, hogy durvára tört mogyoróval díszítettem, de szerintem gyümölccsel is fantasztikus (pláne így nyáron). Véleményem szerint pöttyet túlsütöttem, ezért szilárdabb állagú lett, de a kóstoló közönség szerint ez egyáltalán nem vált ártására (sőt, még szállítani, és kézzel enni is sokkal könnyebb volt így). Egy kis agavé sziruppal meglocsolva máris szaftosabbá vált. 😉

Hozzávalók (egy 18 cm átmérőjű tortához):

– 10 dkg étcsokoládé (én 60% kakaótartalmút haználtam)

– 15 dkg sütőmargarin

– 2 ek kókuszvirág cukor + 2 ek xilit + egy löttyintésnyi folyékony édesítő

– 3 tojás

– 10 dkg liszt (én durumlisztet használtam)

– 1 jó nagy tk vanília aroma

– kb 1 marék sótlan, pörkölt földimogyoró durvára törve

Elkészítés:

A mogyorót mozsárban durvára aprítottam.

A csokit, vajat és az édeseket vízgőz fölött összeolvasztottam (már ezért megéri az egész, mivel fantasztikus látvány a fényes, olvadó csokoládémassza). egészen kicsit kihűtőttem, egyesével beleütöttem a tojásokat, majd kanalanként hozzáadtam a lisztet.

Az egészet csomómentesre kevertem a vanília aromával is, tortaformába kanalaztam, és megszórtam a mogyoróval. 160 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöttem. Legközelebb azért vagy csökkentem a hőfokot 150-re, vagy már 20 perc után kiveszem, mert igen, én szeretem a folyósabb állagot! 😀

Azért imádom ezt a süteményt, mert egyáltalán nem túl édes, tökéletesen dominál a keserű csokoládé íze, így a nem túl édesszájú vendégek is szeretni fogják. Ráadásul nagyon gyors desszert, tehát bátran ajánlom egy vasárnapi ebéd után, vagy gyümölccsel, tejszínhabbal megbolondítva, akár születésnapi tortaként is.

Mivel a héten a hőség enyhülni látszik (a hét közepén mintha október lett volna), ezért nem voltam rest, és ismét bekapcsoltam a sütőt, hogy ezúttal egy kókuszos finomsággal lepjem meg a családot.

Bevallom, hogy a kókusz méltánytalanul alulbecsült szerepet tölt be a konyhámban, pedig az aromája remek, a süteményeket pedig kimondottan szaftossá teszi. Talán az lehet a probléma, hogy desszertekben kissé konzervatív énem nem tudja kötni semmilyen “idényhez”, és ezért gyakorlatilag elfeledkezem róla. Most viszont azon ritka alkalmak egyike adódott, amikor nem felejtettem el, sőt kimondottan megkívántam egy kis kókuszos sütit. Maradékmentő akcióm eredménye pedig ez a pite lett, gyanúsan raffaello-s beütéssel. 🙂

Hozzávalók (egy kisebb méretű tepsihez):

Tészta:

– 18 dkg tk tönköly liszt

– 3 csapott ek kókuszreszelék

– 0,5 tk sütőpor

– 2 ek kókuszvirág cukor + 3 ek xilit

– 10 dkg hideg sütőmargarin

– 2 tojás sárgája

– 1 csipet só

– kevés mandula aroma (elhagyható)

Krém:

– 2 tojás fehérje

– 2 ek kókuszvirág cukor + 3 ek xilit + 1 ek folyékony stevia

– 4 dl görög joghurt

– 3 ek durumliszt

– 3 ek kókuszreszelék

Tetejére:

– egy kevés kókuszreszelék

Elkészítés:

A tésztához a lisztet, a kókuszreszeléket, a sütőport, az édeseket és a csipet sót elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a mandula aromát, végül a tojások sárgáját. Gyorsan homogén tésztát gyúrtam belőle, majd a hűtőbe tettem amíg elkészítettem a krémet.

A tojások fehérjét 2 ek xilittel kemény habbá vertem, hozzáadtam a görög joghurtot, a maradék édeseket, a kókuszreszeléket és a lisztet. Jól eldolgoztam az egészet.

A tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe egyengettem (akinek van kedve, az ki is nyújthatja, nekem így egyszerűbb volt), majd rásimítottam a krémet.

180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem. 15 perc után egy kevés kókuszreszelékkel szórtam meg a tetejét, ami szépen rábarnult a tetejére. 🙂

Amit még sütni sem kell! 🙂 Hétvégi születésnapra kellett tortát készítenem, és gondolom emlékeztek, hogy aznap nem volt hideg cseppet sem…. Szóval előkaptam az egyik barátnőm receptjét (az ő tortájából 3 szeletet is megettem anno), kicsit átalakítottam, és sütés mentes verziót varázsoltam belőle. Hűsítő, savanykás, könnyű sütemény volt a cél, és maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket! Arról nem is beszélve, hogy kb 20 perc alatt megvan az egész! 😉

Hozzávalók (10 szeletes tortához):

– 1 csomag diabetikus kakaós keksz (én Detkis omlósat használtam, azt hiszem az 200 gr)

– 100 g teavaj

– kevés mandula aroma (opcionális, de nagyon feldobja)

– 500 g zsírszegény túró

– 1 nagy pohár tejföl (bűnöztem, most 20% zsírtartalmút használtam, hogy tutira összeálljon, de legközelebb 12%-t használok az biztos)

– 2 dl cukrozatlan habtejszín

– 5 ek xilit + 1 ek folyékony stevia + folyékony édesítő ízlés szerint

– összesen 3 csomag expressz zselatin

– gyümölcs ízlés szerint, összesen 200 gr (én ribizlit használtam, és nagyon kevés erdei gyümölccsel díszítettem)

Elkészítés:

Először a kekszes alapot készítettem el. A kakaós omlós kekszet összetörtem, majd összekevertem kevés mandula aromával és a felolvasztott vajjal. Az egészet belenyomkodtam a kapcsos tortaforma aljába, és további felhasználásig hűtőbe tettem.

A krémhez a túrót összetörtem, hozzáadtam a tejfölt, az édeseket és 2 csomag expressz zselatint. A tejszínt nem túl kemény habbá vertem, a 3. csomag zselatin ebbe került, majd az egészet a krémhez kevertem.

Végül jöhetett a rétegezés. A kekszes alapra kentem a krém 1/3 részét, azt meghintettem egy kevés ribizlivel (ha mirelitet használunk, akkor érdemes előre kiolvasztani), majd rá egy réteg krém, ismét ribizli, és a krém harmadik része. A tetejét erdei gyümölccsel díszítettem, és egy éjszakára hűtőbe tettem. Jó étvágyat! 🙂

Igen, igen a tejbegríz. Tudom, hogy ez az étel nem feltétlenül egy kulinális non plus ultra, de én nagyon nagyon szerettem gyermekkoromban is, és nagyon szeretem most is. Amióta viszont életmódot váltottam, a búzadara sajnos szóba sem jöhet, ezért próbáltam egészségesebb alternatívát keresni. Nos, ez nem csak egészségesebb, hanem a szó nagybetűs értelmében EGÉSZSÉGES étel. Amellett, hogy finom, számtalan módon variálható, rengeteg plusz hozzávalóval feldobható, és pillanatok alatt elkészül. A képen látható verzió a mai vacsorám, egy kis eperrel és egy kanál karobbal.

Fogyasztható forrón, hidegen, szinte folyékony és sűrűbb állapotban is. Reggelire, ebédre vagy vacsorára. Minden csak ízlés és türelem kérdése. 🙂

Hozzávalók (1 adaghoz):

– 2 dl tej (én 0,1% zsírtartalmút használtam)

– 2 dl víz

– 4 csapott ek zabkorpa

– kevés folyékony édesítő (ízlés szerint)

– 1 ek karobpor vagy cukrozatlan kakaópor (elhagyható)

– ízlés szerint gyümölcs, vagy lekvár, a bátrabbaknak akár egy kis keserűcsoki is 😉

Elkészítés:

A tejet és a vizet a zabkorpával együtt feltettem főni. Folyamatos kevergetés mellett megvártam amíg felforr – ekkor be is sűrűsödik. Ha nem szeretjük folyékonyabb állapotban, akkor nyugodtan forralhatjuk addig, amíg a kívánt állagot el nem éri!

Készen is vagyunk! Kitálaltam, megvártam amíg langyosra vagy hidegre hűl (ekkor még sűrűsödhet, ugyanis a zabkorpa fokozatosan megdagad a folyadékban). Jó étvágyat! 🙂

Tudom, hogy nagyon sok helyen láthattuk/láthatjuk ezt a süteményt, de most én is arra gondoltam, hogy elkészítem! Hát nem lett olyan szépséges, mint amilyeneket az Interneten találhatunk sok helyen, viszont az íze kárpótolt mindenért! 🙂 Nagyon gyorsan elkészíthető, és igazi piknikrevaló finomság. Már ha vesszük a bátorságot a 40 fokban, és bekapcsoljuk a sütőt. 😛

Új édesítőt is teszteltem most: a kókuszvirág cukrot. édesanyám lepett meg vele a minap, és márazonnal ki kellett próbálnom. Ahogy utánanéztem, ez főleg a paleósok kedvence, viszont a glikémiás indexe is 50 alatt van. Szóval szeretjük. 😉 Ízében engem a barna nádcukorra emlékeztet, de talán még annál is markánsabban “grillázsszerű”. Nagyon finom, csak ajánlani tudom!

Hozzávalók (kb 60 db kis kekszhez):

– 40 dkg liszt (nálam fele durum, fele fehér tönköly)

– 5 ek xilit és 7 ek kókuszvirág cukor

-30 dkg sütőmargarin

– 1 csipet só

– 2 db tojássárgája

– kevés vanília aroma

– 2 ek karobpor

Elkészítés:

A liszteket egy tálba mértem, majd hozzáadtam az édeseket, a sót és a hideg vajat. Morzsás állagúra gyúrtam, majd a tészta alapot megfeleztem. Az egyikbe beletettem a karobot és az egyik tojássárgáját. A másik felébe kevés vanília aroma és a másik tojássárgája került. Gyors mozdulatokkal homogén tésztát gyúrtam mindkettőből, majd 1 órára a hűtőbe tettem.

Nagyon alaposan lisztezett deszkán kb 0,5 cm vastagságúra nyújtottam mindkét lapot, majd a kakaós tetejére ráhelyeztem a vaníliásat (vagy fordítva, ahogy tetszik). Hosszában megfeleztem, és mindkét felét feltekertem (mint a keksztekercsnél). Ezután kb 0,5 cm vastagságú korongokat vágtam a hengerekből, és sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket.

180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsütöttem. ne tévesszen meg minket, hogy közvetlenül azután, miután kivettük a sütőből a kekszeket, még nagyon omlós, puha állagúak. Kihűlés közben szépen meg fognak szilárdulni a levegőn! 🙂

Tegnap kerti sütés-főzésre voltunk hivatalosak, úgyhogy édes és sós ropogtatnivalókat is gyártottam! Az édes részét majd később megmutatom, de most szenteljünk egy kis időt ennek az ínycsiklandozó sajtos finomságnak.

Számos előnye létezik ugyanis:

– nem kell keleszteni, tehát gyorsan elkészül

– túró az alapja, tehát egészséges

– jó sok vaj van benne, ami ugyan diéta szempontjából nem túl vidámító, viszont sör-és borkorcsolyának tökéletes volt 🙂

Én egyből dupla adagot készítettem (ezeket az arányokat mutatom most is), jó sok kiskocka lett belőle. De annyira finom, hogy tripla adag is elfogyott volna! 😉

Hozzávalók:

– 45 dkg liszt (nálam 10 dkg fehér tönköly, 10 dkg durum fogós, 15 dkg sima durum és 10 dkg tk tönköly)

– 45 dkg túró

– 45 dkg sütőmargarin

– 3 kk só

– 1 db tojás + 1 db tojás fehérje (illetve még egy a kenéshez)

– kb 5 dkg sajt reszelve

Elkészítés:

A liszteket egy jó nagy tálba mértem, hozzámorzsoltam a túrót, a vajat, majd megsóztam. Végül hozzáadtam a tojásokat, és gyorsan homogén tésztát gyúrtam belőle. 1-2 órára hűtőbe tettem (ha sietünk, 20 perc is elég).

A kihűlt tésztát lisztezett deszkán kb 1 cm vastagságúra nyújtottam, és késsel egyszerűen felkockáztam. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam, megkentem tojással, megszórtam reszelt sajttal, és 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütöttem.

Akkor készült el, amikor szép színt kap alul és felül egyaránt. A vajat “kiizzadja” magából sütés közben, nem kell megijedni, ez a jó mennyiség, amikor már kicsit hűl, szépen “visszaszippantja”, és nagyon finom szaftos lesz tőle. 🙂

Imádom a keksztekercset…:) Nem tudok úgy szabadtéri, vásárózós eseményen részt venni, hogy ne vegyek egy keveset. Viszont a nevéből is adódóan, szinte biztos, hogy ennek az édességnek a hagyományos változata nem túl IR diéta kompatibilis. Szóval nosza, kipróbáltam házilag. Az elkészítés indoka az volt, hogy tetemes mennyiségű tönköly kekszre tettem szert (a Detki féle), aminek a legnemesebb felhasználási módja mi más lehetne, mint egy jó kis keksztekercs. 🙂 Az elkészítése nagyon egyszerű, az íze pedig fantasztikus! A fehér színű változatát még finomítanom kell outlook ügyileg, de bizton állíthatom, hogy az íze veri a klasszikus kakaósat! 😉

Hozzávalók (4 közepes rúdhoz):

Tekercs:

– 400 gr keksz darálva (nálam Detki bio tönköly keksz)

– 2 ek vaníliás fehérjepor (akár el is hagyható)

– 5 ek xilit + 2 ek stevia és egy kevés folyékony édesítő

– 1 ek cukrozatlan kakaópor

– 2 dl tej + amennyit esetleg még felvesz (nálam 0,1% zsírtartalmú)

– kevés mandula (vagy rum) aroma

Töltelék:

– 10 dkg sütőmargarin

– 12 dkg xilit

– 1 ek cukrozatlan kakaópor

Forgatáshoz:

– Kevés kókuszreszelék

Elkészítés:

A tekercsekhez a kekszet ledaráltam (ez a legmelósabb része a folyamatnak), majd két felé osztottam. Az egyik felébe belekevertem a kakaóport, a fehérjepor felét, kevés mandula aromát, az édesítők felét, a tej felét, és nyújtható masszává gyúrtam (bármi hiányzik még belőle, nyugodtan pótolhatjuk. Utálom azt a szót, de csak érzéssel ;)).

A kekszdara másik felével ugyanígy jártam el, csak kakaó nélkül. A két masszát kevés időre hűtőbe tettem.

Közben elkészítettem a krémet. A vajat robotgéppel addig habosítottam a xilittel, amíg az teljesen fel nem olvadt.

A kakaós tésztát kinyújtottam, majd a vajas töltelék egyik felével megkentem, feltekertem és megfeleztem.

A krém másik felébe kevés kakaóport kevertem, jól összedolgoztam, majd a kinyújtott fehér tésztalapra kentem. Feltekertem, majd azt is feleztem.

Az összesen 4 db rudat alufóliába csomagoltam, és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap kókuszreszelékbe forgattam a külsejét (ez az esetleges hibákat is szépen elfedi :P).

Na ezt már nagyon régóta szerettem volna elkészíteni! Ugyanis egyszerűen nem akartam elhinni, amikor a TV-ben láttam/neten olvastam, hogy sütit lehet sütni anélkül, hogy kevernél, kutyulnál, netalántán gyúrnál és nyújtanál. A hétvégén kapóra jött ez a “szórt túrós” recept, nosza kipróbáltam.

Jelentem, működik! Puha, omlós, szaftos, és pofonegyszerű!!!!!! Én egyszerűen csak túróval teszteltem, de el tudom képzelni túró-gyümölcs vagy akár túrós-csokis verzióban is. Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára került az asztalunkra. Vendégvárónak tökéletes, vagy akár egy kiadósabb leves után “másodiknak” is. 🙂

Hozzávalók (egy nagyobb tepsihez):

– 30 dkg liszt (nálam fele durum, fele fehér tönköly)

– 1 csomag sütőpor

– 10 dkg sütőmargarin

– 450 gr túró

– 1,5 marék mazsola (elhagyható)

– 10 dkg xilit + 4 ek a töltelékbe és a tetejére

– 4 db tojás

– 5 dl tej (én 0,1% zsírtartalmút használtam)

Elkészítés:

A liszteket kimértem, és összekevertem a sütőporral, valamint 10 dkg xilittel. 5 dkg margarinnal kivajaztam a tepsimet, majd ennek a lisztes keveréknek a felét egyszerűen csak rászórtam és elegyengettem.

Rámorzsoltam a túrót, meghintettem 2 ek xilittel, és beterítettem mazsolával. Ezután jöhetett a lisztes keverék másik fele.

A tojásokat egy villával egyszerűen összekevertem, majd felöntöttem a tejjel, és hozzáadtam a maradék 2 ek xilitet. Nekem így elég édes lett a tészta, de ha valaki nagyon édesszájú, az nyugodtan adhat még hozzá. 🙂

Az egész folyadékot a tészta tetejére öntöttem, villával megszurkáltam az egészet, hogy lefolyhasson az aljáig, majd 30 percig hagytam állni, hogy magába szívja, és jó szottyos legyen. 🙂 Ezután rácsipkedtem a másik 5 dkg margarint.

Előmelegített sütőben 160 fokon 40-45 perc alatt, tűpróbáig sütöttem. Ugye milyen egyszerű?? 😉

Jajj, ezer bocsánat minden kedves Olvasótól, hogy ilyen nagyon régóta nem jelentkeztem, de annyi minden történt körülöttem az elmúlt időszakban, hogy csak kapkodtam a fejemet jobbra-balra, és próbáltam megfelelni minden elvárásnak. De ma már nem bírtam tovább, és összedobtam egy gyors mákos muffint! De hogy miért pont mákos? A baráti és családi körömben rengeteg pozitív visszajelzést kapok folyamatosan a mákos süteményeimre, pláne ha megspékelem egy kis gyümivel is. Most is erre esett a választás, hiába ajánlottam egyéb alternatívákat! Ez a kedvenc, nincs mit tenni…:)

Az idő viszont egyre melegszik (szerencsére),a sütőt pedig egyre nehezebb szívvel izzítom be (sajnos). Azt hiszem lassan át kell térnem a sütés nélküli receptekre, mert a nyugati fekvésű kis lakásunkban ez már jobb nem lesz, csak rosszabb…:) no de most még lehet sütögetni, szóval hajrá muffin! 😀

A recept egyébként a csodás alapreceptemet követi, persze némi módosítással. Íme:

Hozzávalók (12 db-hoz):

– 10 dkg darált mák

– 15 dkg liszt (nálam fehér tönköly)

– 1 tk sütőpor és ugyanennyi szódabikarbóna

– 2 db tojás

– 4 ek xilit + 1 ek folyékony stevia

– 12, 5 dkg olvasztott sütőmargarin

– 2 dl tej (én ugyanennyi vízben oldottam fel 1 ek kókusztejport)

– 10 dkg erdei gyümölcs keverék (nálam mirelit)

Elkészítés:

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A tojásokat jól kikevertem az édesekkel,majd hozzáadtam az olvasztott vajat.

Egy külön tálba kimértem a mákot, a lisztet és a szódabikarbónát.

A száraz hozzávalókat fokozatosan a tojásos keverékhez adtam, végül beleöntöttem a vízben feloldott kókusztejport (elég folyékony masszát kapunk, de ez így jó!).

A kapszlikba először csak 1 ek masszát tettem, majd minden muffint megszórtam kevés (még fagyos) gyümölccsel. Beterítettem a maradék tésztával, majd 25 perc alatt készre sütöttem. Szaftos, könnyed, egyszerű és finom! 😉

Természetesen reformosított változatban. Néha szeretek édes- tésztás “másodikat” készíteni egy tartalmasabb leves után. A vargabéles pedig azért nagy kedvencem, mert a máglyarakás-mákostészta-derelye és társai mellett, ez még egész diétásnak tekinthető a maga kis szerény, túrós mivoltával. 🙂 Én pedig szokásomhoz híven még alakítottam rajta: elhagytam a rétestésztát (mert ebből sajnos még nem láttam teljes kiörlésű változatot), zsírszegény túrót használtam, gazdagon dúsítottam aszalt gyümölcsökkel, és diabetikus lekvárral tálaltam.

Sőt, mivel nem kell pepecselni a rétestésztával, ezért sokkal gyorsabban el is készül! 🙂

Az íze és az állaga is fantasztikus! Ha marad, akkor másnap még finomabb! Csak egy tipp! 😉

Hozzávalók (egy nagy méretű tepsihez, nyugodtan felezhető az adag):

– 500 gr durum tészta (szélesmetélt vagy spagetti)

– 7 db tojás

– 5 ek xilit + 2 ek agavé szirup + 1 ek stevia

– 750 gr zsírszegény túró

– 1 nagy pohár (375 gr) tejföl (12% zsírtartalmú)

– aszalt gyümölcs keverék vagy mazsola ízlés szerint

– 1 üveg diabetikus baracklekvár (vagy bármilyen lekvár)

Elkészítés:

A tésztát megfőztem, leszűrtem, és félretettem.

A tojásokat kettéválasztottam, a sárgáját az édesekkel habosra kevertem, majd apránként belekanalaztam a túrót és a tejfölt. Hozzáadtam az aszalványokat, majd belekevertem a tésztát is. Végül következett a tojások felvert habja.

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a keveréket, szépen elegyengettem, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb 40 perc alatt megsütöttem. Akkor van kész, ha a teteje enyhén barnul, valamint ha megmozgatjuk a tepsit, szépen, szilárdan egyben marad az egész. Kevés fahéjjal megszórhatjuk a tetejét, és már tálalhatjuk is! 😀