Az időjárás meglehetősen szeszélyes mostanság…és akkor finom voltam és nőies. Nem tudom, hogy máshol milyen állapotok uralkodnak, de kicsiny országunk keleti felén inkább novembernek tűnik az évszak, mint áprilisnak. És én már nagyon unom…:(
Szóval tegnap éppen azon merengtem napközben (dupla pulcsiban, mackóalsóban és térdzokniban), hogy mit is kellene főznöm, amikor eszembe jutott az egyik kedvenc levesem: a minestrone. Igaz, hogy itáliai népeledel, de szerintem itthon is sokkal gyakrabban kellene elkészítenünk, mivel egészséges, laktató, kívül-belül melengető, és gyakorlatilag bármilyen fellelhető zöldségféléből elkészíthető. Ráadásul olyan tartalmas, hogy főételként is simán megállja a helyét. 🙂 Én sem kezdtem el recepteket nézegetni ezúttal (nagyon hamar belekavarodatam a sokféle variációba), hanem úgy döntöttem, hogy saját kútfőből alkotok. Sikerült! Nem tudom mondjuk, hogy egy olasz mennyire fakadna sírva ha meglátná, de mi imádjuk! 🙂
Hozzávalók (egy jó nagy fazék leveshez):
– 1 csomag leveszöldség (sárgarépa, petrezselyem, kevés zeller, karalábé, esetleg egy levél kelkáposzta)
– 1 közepes fej hagyma, illetve pár szál zöldhagyma (elhagyható, vagy póréhagymával helyettesíthető)
– kevés olívaolaj
– Kb. 10 db kelbimbó
– 4 db paradicsom
– 2 doboz hámozott egész paradicsom
– 1 konzervdoboz bab (bármilyen, én vesebabot használtam)
– 10 dkg durum spagetti
– Kb. fél szál szárazkolbász vagy chorizo
– 1 nagy csokor friss petrezselyemzöld
– só, bors, fokhagyma, chili, oregano, bazsalikom ízlés szerint
– Kevés sajt a tetejére (bármilyen kemény sajt megfelelő)
Elkészítés:
A legnehezebb dolgunk az alapanyagok előkészítése. Ha ezen túljutunk, akkor a munka oroszlánrészét már elvégeztük. 😉
A hagymás és zöldhagymát megpucoltam, apróra vágtam, és olívaolajon megdinszteltem. Rádobtam a megpucolt és felkockázott leveszöldéget is, és kevés ideig pirítottam. Ízesítettem sóval, borssal, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, majd az egészet fedő alatt félig puhára pároltam.
Amikor már majdnem készen volt a zöldség, akkor mehetett bele a szeletelt paradicsom, illetve a konzerv is. ismét ízesítettem, majd beletettem a tésztát, a felkarikázott kolbászt, és az egészet készre főztem. A legvégén került bele a bab. Ha nagyon sűrű lenne, nyugodtan felönthetjük még egy kevés vízzel. Egy utolsó forralás, ízesítés, és készen is vagyunk!
A tetejére javaslok egy kevés sajtforgácsot! Isteni, amikor beleolvad a forró levesbe! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: