Magamhoz képest elég régen jelentkeztem utoljára, a receptek pedig csak gyűlnek és gyűlnek. De nem baj, most megemberelem magam, és megosztom ennek a csodás ánizsos keksznek az összes csínját-bínját. 🙂 No nem mintha nem lenne a blog vezetése az egyik kedvenc időtöltésem, de annyi a dolog, kresz vizsgára készülök (mindenki meneküljön, hamarosan támadok az utakon is), szóval a napok csak úgy folynak ki a kezeim közül. Node ahogy a bölcs emberek szokták volt mondani: az embernek arra van ideje, amire szeretné, szóval nem önsajnálok tovább, helyette inkább írok, mosolyogva! 🙂
Kekszekkel folyamatosan kísérletezem, mert nagyon praktikus jószágnak tartom őket: finomak, simán kiválthatják a tízórait/uzsonnát, könnyen szállíthatók, és jó sok éhes szájat jól lehet velük lakatni. Ez egy igen jól sikerült változat, és debütálhattam vele sok értelemben (mint azt tőlem már megszokhattátok): kipróbálhattam a hirtelen felindulásból vásárolt őrölt ánizst, valamint a Jézuskától kapott sütemény kiszúrók egyikét.
Az ánizstól egyébként tartottam kicsit, mert nem szerettem volna “negróízű” végeredményt kapni, de ez a mennyiség éppen csak pikánssá teszi, egy kis “ouzo felhanggal” (ahogy a férjem fogalmazott az első falat után)! 😀
Hozzávalók (kb 35-40 darabhoz):
– 40 dkg liszt (nálam 10 dkg tk búza, 10 dkg fehér tönköly, 10 dkg durum és 10 dkg zabpehelyliszt)
– 2 egész tojás
– 20 dkg hideg sütőmargarin (zsírszegény)
– 1,5 tk őrölt ánizs
– 1 tk őrölt gyömbér (opcionális, de nagyon jól harmonizál a két fűszer egymással)
– pici őrölt vanília
– kb 2 dkg olvasztott sütőmargarin vagy vaj a kenéshez
Elkészítés:
Minden hozzávalót gyors mozdulatokkal elkevertem, és homogén tésztává gyúrtam. Hűtőbe tettem egy órára.
Ezután kb. fél ujjnyi vastagra nyújtottam, és kiszaggattam.
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam a kekszeket, megkentem olvasztott vajjal, majd a 190 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütöttem őket. Akkor jó, ha a széle kezd barnulni.
Finom, omlós, mutatós! Jó étvágyat! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: