Ez a torta valami eszméletlen! A recept nem tőlem származik (sajnos, pedig milyen büszke lennék most magamra :)), úgyhogy ezúton hatalmas köszönet Vikinek (Tipikus Flammeres blog). 🙂 Mint mindig, most is alakítottam kicsit rajta, félig ízlés, félig a kényszer miatt. A torta egyébként születésnapra készült, de én biztosan fogok neki helyet szorítani a karácsonyi asztalon is! 🙂 Nem a legkalóriaszegényebb desszert, de mikor ne kényeztesse magát az ember, mint ünnepi alkalmakkor (én azért kétszer annyi időt tornáztam másnap ;))!
Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):
– 20 g tönkölyliszt (fehér)
– 20 g teljes kiörlésű búzaliszt
– 2 csapott ek cukrozatlan kakaópor
– 1/2 tk sütőpor
– 1 csipet só
– 2 tojás
– összesen 5 ek eritrit (2 ek a tésztába, 3 a krémbe), illetve folyékony édesítő ízlés szerint
– 2 narancs (a héja mindkettőnek kell, de a leve csak az egyiknek)
– 250 g mascarpone
– 5 dl habtejszín (én laktózmenteset használtam) – 4 dl a krémbe, 1 dl a tetejére
– 1 csomag zselatin fix, vagy 2 ek zselatin
– 1 tábla étcsokoládé (70%-os kakaótartalmú, diabetikus)
Elkészítés:
A tészta tulajdonképpen egy klasszikus piskóta alap. A tojásokat ketté választottam, a fehérjét a csipet sóval kemény habbá vertem. A sárgáját kikevertem az eritrittel (fehéredésig), majd rászitáltam a sütőporos, kakaós lisztet. Picit még édesítettem rajta, és óvatosan belekevertem a tojáshabot is (az egyik felét alaposan, a másikat csak elnagyolt mozdulatokkal, nehogy “összetörjön” a tészta). Sütőpapírral bélelt formába öntöttem, és 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütöttem (sűrűn kell ellenőrizni a tésztát, mert hamar megég). Ha valaki magasabb piskóta alapot szeretne, akkor nyugodtan veheti az adott mennyiségek másfélszeresét.
Amíg a tészta hűlt, elkészítettem a krémet. Az egyik narancs héját lereszeltem, a másikét pedig zöldséghámozóval megpróbáltam minél szebben leválasztani (ez a legnehezebb része az egész sütinek). A héj darabokat késsel vékonyan felszeleteltem és egy tányéron a hideg tűzhelyre tettem (a kihűlő sütő hője ugyanis szépen “felpöndöríti” őket). A mascarponét összekevertem az eritrittel és a narancs lereszelt héjával. Ezután a narancsok levét kifacsartam. Ha zselatin fixxel dolgozunk, akkor az is mehet bele a krémbe, én zselatint használtam, amit feloldottam a narancslében (mikróban fél percig melegítettem, majd megvártam míg felolvad). A tejszínből 4 dl-t felvertem, és belekevertem a mascarpone-t. A krémet hűtőbe tettem.
A maradék 1 dl tejszínt felforraltam, és felolvasztottam benne a csokit (picit lehet rajta édesíteni ízlés szerint). Ezután összeállítottam a tortát. Fontos hogy helyezzük vissza a tortagyűrűt, és abba rétegezzük a süteményt, így nem folyik el. Szóval a piskótára szépen rákanalaztam a krémet, majd elvileg megpróbáltam a csokit egyenletesen eloszlatni a tetején, ahogy az eredeti recept írta. Na ez az ami nem sikerült. 🙂 Úgyhogy maradt ez a “márványozós” technika, de szerintem így is szép lett. A tetejére jöhet a szárított narancshéj, majd az egészet hűtőbe tettem néhány órára. Gondolkodtam reform kandírozott narancshéj előállításán is, de azt majd legközelebb. Karácsonyig mindenképp! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: