Egy kis személyes…

Kicsit hirtelen vágtam itt bele a receptek posztolgatásába, pedig fontosnak tartom, hogy egy kis hátteret is adjak ennek az életmódnak amit én követek. Nem klinikailag bizonyított adatokat és statisztikákat szeretnék közölni (nem is lennék képes rá), csupán a személyes tapasztalataimat osztanám meg. Hiszen egy életmódváltás sosem könnyű, megviseli az embert mind fizikálisan, de főleg lelkileg…

Az én történetem 2014 januárjában kezdődött, amikor is feltűnt, hogy hiába próbálok én odafigyelni arra, hogy mit eszem, illetve hiába sportolok rendszeresen, csak nem mennek le rólam a kilók (ekkorra már bőven volt rajtam felesleg). Mondanom sem kell, hogy genetikailag alkalmatlan vagyok a modellalkatra, így egész életemben különböző fogyókúrák és csodadiéták bűvkörében léteztem. Volt amikor nagyon elengedtem magam – sokaknak ismerős lehet, amikor megtalálod életed szerelmét, és milyen jól esnek az együtt elköltött pizza, tészta és süti hegyek szigorúan este nyolc után. Na ebbe én is sikeresen belegömbölyödtem újfent, viszont nyugtatott a gondolat, hogy én abba a típusba tartozom, hogy ha egyszer elhatározom, hogy lefogyok, akkor tűzön-vízen átviszem ezt. Sajnos csak ideig óráig, mert a jojó effektus mindig is jó barátomként mellém szegődött a diéta végeztével.

Januárban viszont már azt éreztem, hogy valahogy az egész szervezetem a feje tetejére állt, sehogy nem jó, csúnya az arcbőröm, el vagyok zsírosodva, állandóan fáj a fejem, szóval minden nagyon rossz. Sajnos az orvosoktól akiknél körzetileg megfordultam, nem sok kézzelfogható tanácsot kaptam, így leültem az internet elé, és nettó két nap alatt diagnosztizáltam magam: tuti, hogy inzulinrezisztenciám van. Ekkor ajánlottak egy nagyon jó belgyógyász-diabetológus doktornőt, aki azonnal el is küldött egy terheléses cukorvizsgálatra. Ez ugye azt jelenti, hogy éhgyomorra vért vesznek, majd meg kell innod kb 15 dkg szőlőcukrot vízzel vagy fekete teával higítva, és várnod két órát, amikor is újra vért vesznek. Én ezt egészen jól bírtam, csak éhes voltam már nagyon a második óra végére. Az eredmény pedig egyértelművé tette, hogy IR van a háttérben (nem nagy mértékű, de van), ami megborogatta kicsit a pajzsmirigy háztartást is, ennek következtében kissé alulműködik, ezért is nem megy a fogyás. Ez az állapot (tudatosan nem használom a  “betegség” szót, mert meggyőződésem, hogy nem az!) tulajdonképpen egy anyagcsere rendellenesség, aminek a egészségügyi hátterét nem ecsetelném, bárhol megtalálható a neten, a lényeg, hogy ha nem kezelik megfelelően, akkor cukorbetegséghez, meddőséghez és számos egyéb súlyos problémához vezethet. Nosza kaptam gyógyszert, és az IR állapot kezelésére bevált diéta és sport kombót.

Szerencsére nem kaptam sokkot a hír hallatán, hogy életreszóló életmódváltás szükségeltetik, hanem inkább újult erővel vágtam bele ebbe a “kalandba”. Na de milyen diéta és milyen sport? Kiindulási alapként a glikémiás index módszerbe ástam bele magamat. Ennek lényege, hogy az ételeket és alapanyagokat annak cukor- és inzulinszintre gyakorolt hatása alapján csoportosítják. A maximumot a szőlőcukor jelenti, az a 100-as érték. Ennek megfelelően vannak alacsony (0-55), közepes (55-75) és magas (75-100) glikémiás indexű élelmiszerek. Rengeteg féle és fajta táblázat kering az éterben, én egyénileg találtam meg az arany középutat és a számomra optimális listát. Mivel nekem fogynom is kellett, ezért a kalóriákat is nagyon számoltam/számolom még a mai napig is. Ebben a Kalóriabázis volt a legnagyobb hasznomra, imádom szeretem. Azonkívül ki kellett alakítanom egy napi étkezési rutint, ötfelé osztva, illetve heti 3-4 óra mozgást beiktatnom.

Étrend: igyekszem csak lassan felszívódó, alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztani, ezalól csak a gyümölcs képez kivételt, de csak limitált mennyiségben. Azt, hogy mit mivel helyettesítek, egy másik bejegyzésben fogom leírni. Kacérkodtam a paleolit diétával is, de arra jutottam, hogy az nem feltétlenül a legjobb az IR-ben szenvedőknek (pl a méz és az aszalt gyümölcsök ott megengedettek, nálunk tiltólistán vannak). A napi ötszöri étkezésnek köszönhetően azóta is tele vagyok energiával, a testem pedig kb két hét alatt át is állt, tehát rosszul vagyok, ha nem tudok 9:30-kor tízóraizni, vagy kimarad a vacsora. Apropó vacsora. Soha ne maradjon ki az étkezések közül, mert kizsigereled vele a szervezetedet. Én általában már csak fehérjét fogyasztok este, ami azért is jó, mert ha edzés után vagyok, akkor az izomépülést is segíti! 🙂

Sport: én az itthoni torna híve vagyok, ne kelljen elmászkálni sehová, bármikor beiktathatom a napomba, és addig csinálom amíg jólesik. Kövezzetek meg nyugodtan, de nekem Rubint Réka DVD-i nagyon beváltak. Nagyon kompakt 20 perces kis etapokat lehet nyomni, ami minden, csak nem tinglitangli. 🙂 Ezenkívül eljárok néha futni, és felfedeztem magamnak a piloxingot is. Ez egy nagyon jó ötvözete a boxnak, a kardiónak, a pilatesnek illetve az erősítésnek. Imádom! 🙂

Ezen praktikák segítségével kb fél év alatt 20 kilótól szabadultam meg, és életemben először boldog és energikus voltam végig, nem a depressziós diétázó. Az eredményeim tökéletesek, elhagyhattam a gyógyszert, és itt a remek lehetőség arra, hogy új ételeket kísérletezzek ki, illetve a klasszikusokat átdolgozhassam. A cukros dolgok nekem már nagyon cukrosak, meg sem bírom enni őket, a csokis pultot pedig már lazán elkerülöm a boltokban. Mivel semmit nem vonok meg magamtól a finomított dolgokat kivéve, ezért szépen fogytam, kiegyensúlyozottan (heti 0.5-1 kg), és a rendszeres sportnak köszönhetően még sosem voltam ennyire izmos. Bátran állíthatom, hogy ha megtehetném sem térnék már vissza az előző életmódomhoz, mert ennél tarthatóbb, egészségesebb dolgot ki sem lehetne találni! Úgyhogy én csak bátorítok mindenkit arra, hogy akár van egészségügyi indoka, akár nincs, ha keres egy olyan utat, ami tartható és élvezetes, akkor ez tökéletes lehet. Mindenkinek így kellene élni. Természetesen ez a bejegyzés a teljesség igénye nélkül készült, ezért ha bármire kíváncsiak vagytok még, nyugodtan kérdezzetek, és igyekszem a legpontosabb választ adni az eddigi tapasztalataim alapján. És ami a legfontosabb :):