Érzem a Karácsony közeledtét, hiába van odakint 20 fok. 🙂 Szinte ösztönösen fordulok ilyenkor a dió és a mák felé, ami azért is fantasztikus, mivel a finomlisztmentes diétában akár liszt helyett is előszeretettel használhatom őket. Jaj, már most gyűjtögetem, hogy miket is fogok elkészíteni az év legszebb ünnepére, illetve az adventi időszakra. Úgyhogy számítsatok egy kisebb receptdömpingre! 😉 Szeretném bebizonyítani ugyanis, hogy ebbe az életmódba is beleférnek a finomságok (persze mértékkel, mert ugye a liszt az csak liszt és kalória, még akkor is ha nem finomított), nem kell háttérbe szorítanunk a finom falatokat, csak át kell őket alakítani kicsit.
Ennek a süteménynek az elkészítését is (mint szinte az összesnek) generálta egy praktikus indok: a Néróból maradt 5 tojásfehérjém, amit ugyan lefagyasztottam, de furdalta az oldalamat, hogy valami alternatív felhasználási módot találjak neki. Na ez a csemege tökéletes választásnak bizonyult, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek, akinek felesleg tojásfehérje áll rendelkezésére. Tipp: előbb a Néró, aztán pedig ez, vagy a kettő együtt! Mert miért ne? 😉
Az én napom a sokszínűség jegyében telik, a hűtőben pihen egy narancsos csokis mascarpone torta is (hozom a receptet később, csak le kell fotóznom), ugyanis egy kedves barátnőm szülinapjára vagyok hivatalos ma este, és én szolgáltatom a reform tortát. Az az érdekes, hogy egyre inkább azt veszem észre, hogy azok az emberek a környezetemben akiknek nincs egészségügyi okuk rá, na ők is egyre szívesebben használják az én vagy egyéb források reform receptjeit, és kísérleteznek ők is hasonlókkal. Ez annyira jó! Én hiszek abban, hogy ez az életmód az, amit mindenkinek követnie kellene, mert mindent megadsz a szervezetednek a finomított cukor és szénhidrát kivételével, az meg ugye bizonyítottan rombol. Ez az “misszió” visz engem is előre, hiszen itt vannak a példák, hogy így is lehet nagyon nagyon jókat enni!
Íme a recept! A süti egyébként félig-meddig saját kreálmány! 🙂
Hozzávalók:
– 2 egész tojás + 5 fehérje
– 2 ek teljes kiörlésű búzaliszt
– 2 ek fehér tönkölyliszt
– 2,5 marék dió összetörve
– 0,5 csomag sütőpor
– 1 ek lekvár
– 3 ek kókuszolaj
– mézeskalács fűszerkeverék
– pár csepp citromlé (elhagyható)
– 4 ek eritrit + kb ugyanennyi folyékony édesítő, de inkább azt mondom, hogy ízlés szerint
Töltelék:
– 1 kis üveg diabetikus lekvár – a legfinomabb ha szeder vagy erdei gyümölcsös
Tetejére:
– 5 dkg étcsoki (min 70% kaakótartalmú)
– 2 ek kókuszolaj
– ha nagyon keserű, akkor kevés édesítő
A tojások sárgáját fehéredésig keverem az eritrittel, majd hozzáadom a lekvárt, a kókuszolajat és a citromlevet. Ezután jöhet az összetört dió (én nem szeretem ledarálni, inkább mozsárban töröm össze, nagyon jó, ha nagyobb darabokra bukkanunk evés közben :)). A liszteket összekeverem a sütőporral és a mézeskalács fűszerrel, és a tojásos masszához adom. Ekkor még utána édesítek amennyire kell. A tojások felvert habja az utolsó, amelyet két részletben adok hozzá: az első felét jól beledolgozom a masszába, a másikat csak úgy nagyjából, hogy ne törjön össze. Kisebb méretű, sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm a tésztát, és előmelegített sütőben (kb 170-175 fok) 20 perc alatt megsütöm. A kihűlt tésztát én négy felé vágtam, úgy könnyebb a töltés. A negyedeket egyesével megfeleztem, majd megtöltöttem a lekvárral. A kókuszolajat megolvasztottam, majd a tűzről levéve belekevertem a csokit, és megvártam amíg felolvad. A süti tetejét szép egyenletesen bevontam vele, és legalább fél órára hűtőbe tettem. Igazi “tél ízű” finomság. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: